Inka Sweet Stevia

Az édesítő szerek táblázatában megtalálod a legfontosabb tudnivalókat több, mint 60 édesítőszerről (“E" szám, kalóriatartalom, édességi index, glikémiás index. stb.). A listát és az adatokat is folyamatosan bővítjük, tehát érdemes időnként visszalátogatnod ide. Ha képben akarsz lenni (például szeretnéd tudni, amikor új anyagot rakunk fel ide), akkor iratkozz fel hírlevelünkre a jobboldali sávban található űrlap segítségével, és mi kiértesítünk.

TARTALOM

1. Cukrok
   
2. Módosított cukrok
   
3. Cukor alkoholok
   
4. Természetes édesítőszerek
   
5. Nullkalóriás természetes édesítőszerek
   
6. Mesterséges édesítőszerek
   
7. TÁBLÁZAT(több, mint 60 édesítőszer kategorizálva, adatokkal)
   

Cukrok

Ezek általában grammonként 4 kalóriát tartalmazó szénhidrátok. Megtalálhatók sok élelmiszerben, mint például: gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék vagy a tej. Többnyire magas a glikémiás indexük, és ártalmasak lehetnek a fogainkra nézve.

A legismertebbek: szukróz, glükóz, dextróz, fruktóz, lactóz, maltóz, galaktóz, trehalóz.

Módosított cukrok

Ezek keményítő enzimekkel való bontásának segítségével előállított cukrok. A listához tartozik például a karamell is, amit cukor hevítésekor keletkezik. Jellemző rájuk a magas glikémiás index, és hogy szintén ártalmasak a fogakra nézve.

A legismertebbek: magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, karamell, invertcukor, golden szirup

Cukor alkoholok

Ezek a szénhidrátok is megtalálhatók különféle élelmiszerekben kisebb mennyiségben. Nagyjából ugyanannyi kalóriát tartalmaznak, de testünk kevesebbet hasznosít belőlük, mert nehezebben és hosszabb idő alatt dolgozza fel őket az anyagcsere során. Bár az alacsonyabb kalóriatartalom jó hír, nem árt tudni, hogy ha túlzott mennyiségben fogyasztjuk őket, puffadást vagy akár menstruációs görcsöket is okozhatnak. Fogszuvasodást nem okoznak, és legtöbbünknek nagyon alacsony a glikémiás indexe

A legismertebbek: szorbitol, xillit, mannit, maltit, eritrit, laktitol, izomalt, glicerin.

Természetes édesítő szerek

Ezek a legősibb édesítőszerek, mint a méz vagy a juharszirup. Jellemzően nem csak cukrot tartalmaznak, hanem további tápláló alkotóelemeket is. A cukorhoz viszonyítva többnyire kisebb glikémiás indexel rendelkeznek, de túlzott fogyasztásuk nem javasolt. A fogainkra nézve ezek se túl egészségesek.

A legismertebbek: méz, juharszirup, kókuszpálma cukor.

Nullkalóriás természetes édesítő szerek

Ezek nem szénhidrátok és nulla vagy nagyon kevés kalóriát tartalmaznak. Előnyük, hogy nulla a glikémiás indexük, és nem okoznak fogszuvasodást. Hátrányuk, hogy némelyiknek mellékíze van.

A legismertebbek: szerzetes gyümölcs, stevia, taumatin, pentadin, monellin, brazzein.

Mesterséges édesítő szerek

Ezek a közhiedelemmel ellentétben nem új keletűek. Több mint 120 éve használja őket az emberiség, mivel nulla a glikémiás indexük és kalóriatartalmuk, és ártalmatlanok a fogakra nézve.

A legismertebbek: aszpartám, szukralóz, szacharin, neotám, aceszulfám-K, ciklamát.

Az édesítőszer táblázat

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttünk több mint 60 édesítőszert és besoroltuk őket különböző kategóriák alá, így a táblázat feletti kategóriákra kattintva könnyen tudod szűrni őket, és meg tudod nézni az adataikat, mint például:

1. “E" szám: az adott édesítőszer élelmiszer-adalékanyag kódja (ha van neki)
2. Kalóriatartalom: azt mutatja, hogy hány kalóriát tartalmaz grammonként
3. Édesség index: azt mutatja, hogy hányszor édesebb a cukornál (étkezési- vagy kristálycukor)
4. Glikémiás index: azt mutatja, hogy milyen gyorsan és mennyire tartósan emeli meg a vércukorszinted (0 és 100 közötti érték, ahol 0= egyáltalán nem, 100= nagyon)
   

Nem szeretünk szembesülni vele, de mindannyian tudjuk, hogy a túlzott cukorfogyasztás nem tesz jót az egészségünknek. Ennek ellenére néha hajlamosak vagyunk degeszre tömni magunkat vele, vajon miért…?

A hetvenes években egy amerikai kutatócsoport kísérletet végzett 100 babával, aminek során megfigyelték, hogy a picik milyen reakciókkal válaszolnak három különböző ízre: édes, savanyú, keserű.

Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, a végeredmény egyértelmű volt: a babák, aki édeset kaptak, kivétel nélkül mosolyogtak, és nyalogatták az ajkaikat, míg azok, akik a keserű vagy savanyú mintákat kóstolták meg, grimaszokkal és nyelvnyújtogatással válaszoltak.

Úgy tűnik, mintha genetikailag belénk lenne kódolva a cukorfüggőség

Az édes íz jelzés számunkra, hogy az adott ételben, italban jó sok kalória van, amit felhasználhatunk a túléléshez, míg a savanyú vagy keserű ízek jelzik, hogy valami nincs rendben, az adott étel/ital nem friss, esetleg romlott, ami nem előnyös a túlélésünkre nézve.

Egyéb kutatások során azt is kimutatták, hogy az édes íz serkentő hatással van a szerotonin és a dopamin termelésre (a cukorpólók is), ezért fogyasztása átmeneti boldogságérzetet okoz.

Ráadásul, számos tudományos okfejtésben kimutatták már, hogy nélküle nem tudnánk helyesen funkcionálni, hogy a legjobb instant energiaforrás, sőt, bizonyos esetekben hatékonyan lehet vele sebet is gyógyítani.

Az eddigieket összegezve: a cukor segít a túlélésben, energiát ad, gyógyítani is tud, és boldogabbak leszünk, amikor fogyasztjuk. Akkor végül is mi a baj a cukorral? Miért riogatnak vele a táplálkozástudományi szakértők, és miért kezd el ijesztgetni vele Manci néni már az óvodában, hogy: „vigyázz, mert meg fogsz hízni", „elszuvasodnak a fogaid", „cukorbeteg leszel" és így tovább?

A válasz: SEMMI. Nem a cukorral van a gond, hanem a túlzott fogyasztásával, amit a kristálycukor formában kapható változat kifejezetten elősegít.

Tényleg túl sokat fogyasztunk belőle?

Elődeink számára a cukor nem volt ismert a jelenlegi fehér kristály formájában. Édesítőszert különböző termésekből/gyümölcsökből tudtak kivonni, ezért csak aratáskor/szüreteléskor volt elérhető, a mézhez nehéz volt hozzájutni, cukorpótló pedig akkor még nem létezett.

A Wikipédia szerint…

“A finomított cukrot, amelyet ma minden háztartásban megtalálunk, száz-százötven évvel ezelőtt még csak a gazdagabb családok használták, még régebben csak a királyok asztalán volt található. Korábban csak a mézet használták az ételek édesítésére.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása napi 6 teáskanálnyi hozzáadott cukor fejenként.[1] A cukorfogyasztásból származó energiabevitel arányát a napi energiabevitel 10 százaléka alatt javasolja a WHO, ám a szervezet ajánlása szerint a cukorfogyasztásból származó kevesebb, mint 5 százaléknyi energiabevitel, illetve a lehető legkevesebb mennyiségű cukor elfogyasztása segíthet bizonyos egészségügyi kockázatok csökkentésében"

A 13-ik században került be először Ázsiából Európába, mint egzotikus fűszer. A 16-ik században jelentek meg az első cukornád ültetvények Brazíliában, majd később Angliában, a 16-ik és 18-ik század között, robbanásszerű növekedésen ment át a cukortermelés (1500%). Végül, ha a közelmúlt statisztikáit megnézzük, azt láthatjuk, hogy az elmúlt 50 évben megháromszorozódott a cukor fogyasztása.

Minek köszönhető ez a drasztikus növekedés?

Véleményünk szerint 3 dolognak:

1. rászoktattak minket: lassan mindenbe belekeverik, ami karnyújtásra található a pénztáraknál
2. könnyen elérhető: jó ízű, és nagyon olcsó édesítőszer, ezért a gyártók előszeretettel használják, a fogyasztók pedig, előszeretettel veszik
3. függőséget okoz: a cukor fogyasztása közben dopamin szabadul fel, amitől jól érzed magad, plusz gátolja a jóllakottság érzést, tehát csak eszed és eszed és eszed…

Kétségtelen, tehát, hogy az édesítőszereink közül ezt a többszörös finomítással nyert fehér kristályt tarthatjuk a legkevésbé egészségesnek. Nemcsak azért, mert természetellenesen tömény (legalább 95%-os arányban tartalmaz cukrot), hanem azért is, mert emésztéséhez, földolgozásához a szervezetünknek nagy mennyiségű kalciumra, illetve B-vitaminokra van szüksége, amelyeket más fontos folyamatokból fog elvonni.

Ezek után könnyű belátni, hogy a cukorpótlóknak van létjogosultsága.

A leggyakrabban használt természetes cukor pótlók

Az alábbi táblázatban...

Tovább a táblázathoz >>>

A mirakulin egy természetes édesítőszer, amit a Synsepalum dulcificum nevű növényből vonnak ki, és liofilizált (fagyasztva szárított) gyümölcs, por vagy tabletta formájában értékesítik. Nevét a növény gyümölcséről kapta (miracle fruit), amit először Chevalier des Marchais francia térképész és kutató dokumentált 1725-ben, a Nyugat-Afrikai felfedező útja során.

Ez a csipkebogyóra hasonlító kis piros gyümölcs képes megbolondítani az ízérzékelésünket, ugyanis fogyasztásakor a benne lévő glikoprotein molekulák hozzátapadnak az ízlelőbimbóinkhoz, aminek következtében 10 – 30 percen át édesnek fogunk érezni mindent, ami egyébként keserű vagy savanyú lenne.

New-Yorkban többször is tartottak bemutatókat a Mirakulinnal (Flavor Tripping Party). Ezeken az íz-utaztató bulikon a vendégek egy percig forgatják a szájukban a bogyót, port, vagy tablettát, és különböző italokat és ételeket kóstolnak meg, majd jól szórakoznak azon, hogy csokoládé ízűnek érzik a sört, cukorka ízűnek a citromszeletet, és édesnek a sajtot, a mustárt, sőt, még az ecetet is. Az íz-utaztató bulik rövid ideig népszerűséget kölcsönöztek ennek a - mágusok kellékes ládájába illő - csodakészítménynek, de nem igen terjedt el az édesítőszerek piacán.

Homaro Cantu, amerikai séf odáig ment a mirakulin magasztalásában, hogy könyvet írt róla „The Miracle Berry Diet Cookbook" címmel, sőt, egy molekuláris gasztronómiát népszerűsítő éttermet is nyitott ING néven, ahol a csodabogyóval fogyasztandó ételeit kínálta a vendégeknek. Komolyan hitt benne, hogy a miraculin elterjesztésével gyökeres változásokat lehetne elérni táplálkozási szokásainkban. Angolul tudók számára beszúrtuk alább a vele készült egyik interjút, amiben ezekről beszél.

…és itt egy másik videó is ahol Julliette Binoche és Gordon Ramsay élő adásban próbálják ki a mirakulin port citrommal, és Guinness sörrel, sőt az egyik néző az ecetet is bevállalja…

Olvasd itt az eredetit: Mirakulin – a veszélytelen, egészséges „party drog"

Bemutatjuk az Advantámot, az édesítőszerek jalapeñoját… vagy chilijét… vagy Mike Tysonját…

Na mindegy :) inkább jöjjünk ki a képzavarból, és nézzük meg közelebbről, mi is ez…

Az advantám a jelenleg ismert legédesebb mesterséges édesítőszer, amit hatodikként engedélyezett az FDA (az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) a magas intenzitású édesítőszerek sorában, 2014 májusában. Fehér kristályos por formájában kerül forgalomba, és használható asztali édesítőszerként, sőt, sütésre, főzésre is alkalmas, mert magas hőmérsékleten is stabil marad.

Édesítő képessége elképesztő, az eddigi rekordvivőket (Neotám – 8000, Monatin - 3000) több testhosszal is lepipálja, mert húszezerszer édesebb a kristálycukornál, ráadásul a glikémiás indexe és a kalóriatartalma is nulla, plusz nem ártalmas a fogakra. Így gyorsan az élre került az édesítőszerek táblázatában.

Ki fedezte fel és hol kapható?

Az advantámot az Ajinomoto Co. nevű japán cég fejlesztette ki izovanilin és aszpartám szintetizálása során. "E" számot is kapott, élelmiszer-adalékanyag kódja: E969...

A cikk először itt jelent meg: 20 000-szer édesebb a cukornál és kalóriamentes! Mi az…?

A természetes édesítőszerek sokféleképpen kategorizálhatók. Ezen az oldalon a legismertebb, leggyakrabban használtak közül mutatunk be párat 2 csoportra osztva: kalóriamentes és kalóriát tartalmazó édesítőszerek.